A tél
első felében mind a minimumok, mind a maximumok jóval a sokéves átlag
felett alakultak, az országos középhőmérséklet csaknem 2,5
Celsius-fokkal volt magasabb. Csapadék is jóval kevesebb hullott,
valahol még egyáltalán nem esett hó ezen a télen – tájékoztatta az
Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője pénteken az MTI-t.
Lakatos Mónika azt mondta, hogy mindez
beleillik a múlt század óta tartó tendenciába: egyre melegebbek a telek,
és egyre kevesebb a hó is.
A szokatlanul enyhe időjárás több okra vezethető vissza. Az egyik,
hogy telente Szibéria felett általában nagy mennyiségű hideg levegő
halmozódik fel, ami esetenként a Kárpát-medence fölé húzódva tartósan
hideg időjárást okoz. Most viszont a hideglevegő-felhalmozódás kisebb
mértékű volt. Egy másik meghatározó tényező, hogy az atlanti térségben a
szokásosnál gyakoribb, esetenként erőteljes ciklonok előoldalán meleg,
nedves levegő áramlik térségünkbe. Továbbá ezek a ciklonok ez idáig
megakadályozták a sarkvidéki, hideg levegő leáramlását – ismertette a
szakember.
A WMO (Meteorológiai Világszervezet) ajánlása szerint az Országos
Meteorológiai Szolgálat harmincéves (például 1971-2000 időszak) átlagai
alapján végez éghajlati vizsgálatokat. A mostani tél első felében
(december 1. és január 15. között) a minimumok 2,1 fokkal a sokéves
átlag felett alakultak, e másfél hónapos időszak átlagos
minimumhőmérséklete ugyanis mínusz 0,6 fok volt, a sokéves átlag
ugyanakkor mínusz 2,7 fok. A maximumok is jóval átlag felettiek voltak, a
legmagasabb hőmérsékletek sokéves átlaga 2,8 fok. Az idei télen eddig
ez 5,6 fok volt. Magyarán a tél első felében a sokéves átlaghoz képest
csaknem 3 fokkal magasabb volt az országos maximumhőmérséklet. Többször
megdőltek a napi melegrekordok is. Valahol még a leghidegebb órában is
10 fok felett alakult a hőmérséklet, olyan is előfordult, hogy napközben
16 foknál melegebb volt.
Az eddigi téli csapadékmennyiség is jóval elmarad a sokéves átlagtól.
A sokéves decemberi havi csapadékmennyiség 44 milliméter, ehhez képest
az elmúlt decemberben országos átlagban mindössze 12,3 milliméternyi
csapadékot mértek a meteorológiai szolgálatnál.
Általában a csapadékmennyiség mintegy fele (19,3 milliméter) hó
formájában hullik. Ehhez képest múlt decemberben országosan alig hullott
hó, csupán december 5-10. között, az is csak a magasabban fekvő
területeken eredményezett 5-7 centiméteres hótakarót. Azóta csak január
első hetében esett hó az országban, de csupán a legmagasabb hegyeken
alakult ki hófolt.
A sokéves átlag szerint decemberben legalább három nap hullik hó. Az
1971-2000 időszakban olyan is volt, hogy tizenegy decemberi napon
havazott országos átlagban. A mostani szezonban volt olyan hely az
országban, ahol öt nap volt hóesés decemberben, míg másutt egyáltalán
nem havazott.
Lakatos Mónika ugyanakkor kiemelte: enyhébb telek régebben is
előfordultak. Sőt tendenciájukat tekintve a múlt század elejétől a téli
középhőmérsékletek országos átlagban 0,6 fokos melegedést mutatnak. A
melegedéssel párhuzamosan pedig a hó aránya kisebb a téli csapadékban.
Ez azzal jár, hogy ritkábban alakul ki tartós hótakaró, amely védelmet
nyújt a szántóföldeknek. A hótakaró hiánya tavaszra a talaj kiszáradását
fokozza, a száraz talajok tavasszal, a melegedés beköszöntével
fokozhatják az aszály kialakulását – fejtette ki a szakértő.
Bonta Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzési
főosztályának vezetője csütörtökön az MTI megkeresésére azt mondta: a
hétvégén ismét az évszakhoz képest szokatlanul enyhe, tavaszias időre
van kilátás, az ország déli részén 14-15 Celsius-fokos
maximumhőmérséklettel. Február közepéig nem várható jelentős lehűlés
Magyarországon.
Forrás: MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése